Milyen az az olyan Kácská? Lehet róla többet tudni, vagy megint csak robbantod a képeket? =oP
Sállállláálláááááá..... Holnap olyan fotózásom lesz mint még soha... :D
Kicsit parázok is tőle.... :D
Tök jó képek vannak most az oldalon! : ) csak így tovább, büszke vagyok Rátok!! : )
...mert az ember, természetéből fakadva, egy halálra ítélt faj...
Ennyi az én véleményem, röviden, tömören! : )
A fiatalok zöme szégyenli a szüleit, függetlenül attól, hogy nem alkoholisták, van munkahelyük, jól megélnek. Manapság "égő" a szülőkkel mutatkozni nyilvános helyen, puszit adni nekik, megbecsülni őket.
Ma láttam egy apát és fiát. Apuka a negyvenes éveiben járt,a fiú pedig 15-16 éves lehetett. A fiú öltözködéséből ítélve a "menők" közé tartozik, mégis nemhogy nem szégyellte, de mosolyogva segített kerekesszékes édesapjának, akinek mindkét lába térdtől amputálva volt. Beszélgettek telefonokról, előfiezetésekről, nevettek mintha csak haverok lennének. Boldogok voltak...MOSOLYOGTAK...
Ilyenkor eszembe jut, hogy milyen gyarló az ember. Meg van mindene, sőt még a kelleténél több is, még sem elégedett, mégis mindig van valami amiért sír. Holott vannak emberek, nem is kevés, akik nálánál sokkal rosszabb körülmények között élnek, egyik napról a másikra és boldogok. Boldogok azzal amilyük van. Persze nem az etióp kisfiút és a magyar gyerekeket akarom összehasonlítani. Nem kell egészen Etiópiáig menni, sőt reális sem volna. Társadalmakon belül, sőt társadalmi rétegeken belül is akkora szakadékok vannak, hogy az szinte elképzelhetetlen. Lenézni a másikat, mert nem az adott kor társadalmi elvárásainak megfelelően néz ki, öltözködik? Lenézni valakit aki közmunkásként dolgozik? Szégyellni az anyukánkat, mert nem tudja mi az az iPod? Hatalmas kérdőjelek amiknek még a gondolata is sértő...
Sajnos a tapasztalat eddig azt mutatja, hogy ezek a szakadékok, óriási lépcsőfokok mindíg is meg lesznek. Viszont rajtunk áll az, hogy kicsinyítün, vagy nagyítunk a méreteken...
Nem azt mondom, hogy rosszul kell éreznie magát aki megteheti, hogy egy kicsit jobban él, azt mondom, hogy meg kell becsülni mindent és mindenkit amink/ akink van. Ugyanis előbb-utóbb eljön az az idő, amikor visszavonhatatlanul elveszítünk embereket, dolgokat, és ha már elveszítjük, akkor úgy menjen el, hogy azt mondhassuk: nincs befejezetlen ügyünk vele, teljes megbecsülés övezte...
Becsüljük meg amink van....
Mosolyogjunk...
Nem akartalak ennyire lefárasztani Titeket, de ezt most jól esett leírni! Felmerülhet a kérdés, hogy fotót miért nem láthattok az esetről. Egyrészt azért, mert nem volt nálam a gépem, másrészt pedig azért, mert gyáva vagyok ahhoz, hogy az utcán fotózzak!
Szép napot Mindenkinek! =o)
Na szép, mindenki húzza lóbőrt...
most értem haza a reptérről, elrepült a hugom melegebb éghajlatra... :D Vihetett volna engem is... :)
Mindig csinálok biztonsági másolatot, az ördög nem alszik, és a laptopom sem tartozik már a megbízható kategóriába... így van egy külső vinyóm, arra mentegetek, plusz ha "mutogatni" :D kell, nem kell vinnem az egész laptopot! :D
Huu én most tatarozok a gépemen mert már nincs hely :S ki kell írni pár képet az tuti. Ez csak egy év... Mivan ha az ember 5éve fotóz? Többet már nem is merek mondani.... Sajnos meg kell tanulni szelektálni... Nehéz
Csak nekem nincsenek rendezve a képeim? :D
Sziasztok! Sajna a hétvégén nem leszek itthon, szóval ne számítsatok rám, de azért követem az eseményeket a telómról! :D