Igaz, hogy vannak technikai műfajok. A legjobb példa erre, az asztrofotózás, kell hozzá elméleti tudás, meg komponálni is tudni kell, de a munka oroszlánrészét a cucc és annak összerakása, megfelelő működtetése veszi el, ami teljesen technikai meló.
Ugyan így az is, amit Bence csinál.. így ebben igaza van Stuffinak, de nem gondolom, hogy ettől még kevésbé lenne értékes, amit csinál, ő azért megharcolt azért ami most van neki.
És ebből kifolyólag a profi természetfotó is inkább technikai meló, mert kell les, pró objektívek, türelem..
És a türelem és a kitartás épp az, ami miatt a technikai fotós műfajok javára billen az a bizonyos képzeletbeli mérleg, mégpedig azért, mert egyiket sem lehet óriási szenvedély és odaadás hiányában csinálni. Ha komolyan csinálod, életformává válik.
Vegyük azokat a fotósokat, akiknek annyi dolguk lenne, hogy nyitott szemmel járják a világot és tanuljanak másoktól, a tapasztaltabbaktól.. és ehelyett mégis nyafognak, hogy tél van, hogy nincs fény, hogy fáj a hajuk.. igazából csak lusták és nincs motivációjuk. Ezzel szemben ezek a technikai műfajok olyanok, hogy már a cucc összeállítása, a terepre járás már sokkal több áldozatot igényel, mint az előbb említett fotósoknak a melója.
Én a saját példámon keresztül tudom ezt a legjobban érzékeltetni, remélem nem fogok vele untatni senkit.. tanulságos.
Szóval ha asztrofotózni akarok, nekem először is kb. 40-45 kilónyi, elég nehezen mozgatható, szuperérzékeny cuccot kell kipakolni, de adott esetben felvinni egy hegyre (ilyen is volt, és lesz is). Mire összerakom és beállítom pöpecül, kb. 1 óra. Az elején konkrétan nem tudtam beállítani és bénáztam órákig eredmény nélkül. Van hozzá kb. 30 kábel, kell hozzá elektromos áram is ugye. Kezdjük ott, hogy telihold környékén kb. másfél hétig lehetetlen fotózni, mert a Hold úgy bevilágítja az eget, hogy semmi nem látszik a képeken, szóval egy hónapból minimum 1 hét kilőve. Ezen felül pedig állandóan imádkozni kell, hogy tiszta, felhőtlen legyen az ég. Ismerni kell a csillagászatot is, mert nem úgy megy az, hogy kirakom aztán fotózok.. a fenét. A távcsövet és a mechanikát párhuzamosítani kell a Föld forgás tengelyével, nálunk az északi tengelyre ugye. Azután be kell tanítani a mechanikát, hogy megtalálja a különféle objektumokat, mert anélkül órákig a kereséssel szarakodik az ember. Nagyon sok dolognak rendben kell lenni ahhoz, hogy elkezdhessek fotózni. Nálunk az élesség kérdése teljesen más, mint hagyományos fotózásnál. itt különféle maszkokat kell a távcső végére tenni, mert hiába látod élesnek a kijelzőn, általában nem az.
És ha eddig eljutottam, akkor lehet elkezdeni fotózni. Ha mindenféle kütyüm meglenne, akkor innentől be is mehetnék a házba lazulni, de sajnos nincs, így általában ott kell állni a hidegben a távcső mellett és nyomni a távkioldót. Mert, hogy bulb záridővel fotózunk, azaz addig amíg nyomom a gombot. Persze szigorúan tükörfelcsapás + kb. 10 mp várakozás után lehet exponálni, mert itt még az is bemozgatja a képet, ha éppen hozzáérek a távcsőhöz a körmömmel. És nem túlzok.
Szóval nem egyszer volt már, hogy ott álltam este 7-8-tól hajnal 4-5-ig. És a legszörnyűbb, hogy ezek után nem egyszer vettem észre azt, hogy a nyersanyag nem lett az igazi. Párásodnak a tükrök, fáradok és nem látom, hogy nem teljesen éles, stb... de tegyük fel, hogy sikerültek az alapképek. Hajnalban, hullafáradtan még össze kell rakni a cuccot és bepakolni. Ilyenkor sokszor már szó szerint hallucinálok, mert elfogyott minden energiám. Mondjuk van, hogy zenét hallgatok és táncolok, mert másképp nem bírom, látnotok kéne. :D
Arról még nem is beszéltem, hogy a sima (light frame-nek nevezett) képeken túl még csinálni kell több féle korrekciós képet is. Az egyik a dark, amivel a környezeti hőmérséklet által okozott zajt lehet kivonni a light képekből (ugye minél melegebb van, annál több zajt csinál a szenzor). Tehát ezekből a képekből is csinálni kell, mindenképpen azon a hőmérsékleten legalább 10-15 képet, ugyan olyan záridővel és ISO-val, mint amit a képhez használtál. Előfordul, hogy egy objektumhoz többféle záridőt és ISO-t használunk, mert nagyon nagy a dinamika tartománya, a külső régiókhoz több perces expó kell ISO1600-on míg a belsőhöz, ami fényes, elég ISO400, 1 perc. Ebben az esetben csinálni kell ugyan olyan dark frame-eket is. Ez azt jelenti, hogy a fotózás végén, hajnalban még ott kell állni és megcsinálni minden beállításon legalább 10-15 ilyen képet. Ez könnyen lehet akár +1 óra is, sőt.
És van még két féle korrekciós képtipus, de ezeket nem kötelező mindig megcsinálni, nem is térek ki rájuk.
Mondok olyan esetet, ami egyáltalán nem ritka, például tegnap esett meg legutoljára velem. Hazaértem este, láttam, hogy szép csillagos az ég, gondoltam kipakolok. Felöltözök jó melegen, kb. úgy, hogy már mozdulni sem bírok a sok ruhától, majd kipakolok szépen. Ez kb. fél óra. Mire összerakom a mechanikát befelhősödik az ég. És lehet mindent visszapakolni. Mondom.. ez nem ritka. Volt olyan, hogy kinn ültem a sötétben, egyedül, a semmibe bámulva 2 órán keresztül, várva, hátha elmennek a felhők. Mert ha bemegyek a házba, megsülök, le kell vetkőzni, de akkor már nem lesz kedvem újra kimenni.. ördögi kör ez.
Tehát ez egy teljesen megszokott forgatókönyv. 2013 június óta van meg ez a felszerelésem. és ha hiszitek ha nem, körülbelül 15 alkalommal tudtam fotózni. Nagyrészt az időjárás miatt, mert konkrétan a másnapi melót leszarva volt, hogy kinn voltam hajnal 4-ig, aztán 8-ra mentem dolgozni. Sajnos ilyen tróger időjárású helyen lakunk.
Beszélnék még kicsit arról is, hogy az objektumokat a legjobb akkor fotózni, amikor nagyon magasra mennek az égen, mert hogy olyankor zavarja be legkevésbé a légkör. A légkör nagyon komoly torzítást, hullámzást, a részletek elmosását okozza. Emiatt sárga pl. a Hold, ha alacsonyan van. Távcsőben úgy hullámzik, ilyenkor, mint a háborgó tenger.
És mivel egy-egy objektum az évnek csak 1-1 szakaszában igazán jól fotózható, kénytelenek vagyunk egy évet várni! Az Androméda galaxis október-novemberben emelkedig a legmagasabbra, most lehetne róla a legszebb képeket csinálni, de még nem tudtam az időjárás miatt.. szóval most várhatok 1 évet szépen.
Így is rengeteget írtam, pedig még lenne mit higgyétek el.
Ezzel az egésszel arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy azok a fotósok, akiknek nem ennyire körülmény, technika és kitartás igényes a műfajuk, azok igenis tegyék már meg azt a szívességet, hogy alázattal állnak a náluk tapasztaltabbakhoz és elfogadják a kritikákat, mert azokból lehet tanulni. Nekik csak ennyi dolguk van! Meg kell tanulni komponálni, ismerni a cuccuk korlátait, és abból kihozni a legtöbbet!
Miért van az, hogy egy egyszerű kompakt géppel is lehet fotópályázatot nyerni, zseniális képeket csinálni? Azért, mert helyén kezelik a saját és a felszerelésük korlátait! Fikázzák a mobilfotózást sokan.. pedig annak pont az az előnye, hogy ott figyelsz a kompozícióra, mert nem a háttérmosással fogsz parasztvakítani, hanem igenis odafigyelsz, hogy abban az egy kockában jól nézzen ki az a kép. Ott lehet elkezdeni vizuális kultúrát felszedni, formákban, vonalakban, geometriában gondolkodni, ami elengedhetetlen a jó fotókhoz! Amíg ez nincs meg, DSLR-rel és profi objektívvel is unalmasak lesznek a képek, ez egy olyan tény, amit sajnos el kell fogadni.
Annyi dolguk lenne ezeknek a fiataloknak, hogy odafigyelnek a tapasztalt fotósokra és tanulnak.
Ezzel szemben egy olyan fotóműfajnál, ami komoly technikát, és pl. a fent elregélt kálvária-tűrőképességet igényel.. hát a legtöbben igencsak elbuknának. Sajnos fogalma sincs a legtöbb útkereső fotósnak arról, hogy mivel járnak bizonyos műfajok. Életmód, szenvedély, odaadás.. és itt is a jobbaktól tanulunk! Asztrofotós körökben elküldenek a halál faszára, vagy épp leszarnak magasból ha egyből magas c-n meg nagy pofával indítasz (mint itt sokan, igen..). Engem egy fazon úgy leoltott, hogy majdnem elment a kedvem az egésztől, mert azt mondta, hogy nem értek valamit, mert nem olvastam el figyelmesen, és irritálom, hogy előbb kérdezek! És igaza volt!
Ha itt ugyan ilyen kemények lennénk, sokkal kevesebben lennénk, de talán jobb is lenne, mert itt teret adunk azoknak is, akik magasból leszarják a kritikát, akkor is, ha olyantól kapják, aki már sokkal többet tett le az asztalra náluk. Ez nagyon gáz. Tele van az oldal önérzetes, sokszor sajnos tehetségtelen, de olykor tehetséges, csak épp önfejű emberekkel, akikkel nem lehet mit kezdeni. És mindig panaszkodnak, hogy mi milyen szigorúak vagyunk, hogy így sosem fognak tanulni. Nos, nekik szoktam ajánlani a fotozz.hu -t, ahová képet sem tölthetsz fel, amíg nem írsz néhány korrektül megírt kritikát. A képedet meg olyan szinten szétszedik, hogy elmegy a kedved az egésztől... mert az egy kemény, technikai közeg.
Na jó, száz szónak is egy a vége: tanulja meg mindenki helyén kezelni a műfajokat, a saját tudását, és hallgassanak a tapasztaltabbakra, mert igazat beszélnek. Valóban van, amit nem tudsz milliós cucc nélkül megcsinálni, de hiába lenne meg az a milliós cucc, akkor sem feküdnél ott a lesben két napot egy szarvasra, vagy ritka madárra várva. Hidd el. Ez életmód. Neked csak fotózni kell, és tanulni..
anders aszt mondta hogy nem ugyanaz hogy odamesz fizetsz MB nek es elotted vannak a nap 24 orajaban a madarak vagy megcsinalni othon a sjat satradat es onnan fenykepezni... az egyikhez penz kell a masikhoz meg eltokeltseg es nem ugyanaz.... ha jol ertem erre akartal ramutatni...
de ha igy veszuk akk MB bunkereibol keszult kepek is lenyegeben az ,,allatkerti fotok,, koze sorolhato mivel ott vannak az allatok...
Egyet lehet érteni, viszont én egyet nem értek:
ki hasonlította össze MB fotóit az itt tevékenykedő úriemberek/úrhölgyek fotóival? :D
Nagyon szeretem a Máté Bence fotóit én is. Azt már írtam előzőleg és Deadnessel teljesen egyetértve megerősítem, hogy vele és sok más ebből élő természetfotóssal nem szabad összehaonlítást tenni.
Először is az idő. Aki dolgozik és csak a hét végén jut ki a természetbe, sokkal szerényebb körülmények között jut "lövéshez".
Másodszor a felszerelés. Nem lehet versenyezni amatőr körülmények között full frame gépekkel és olyan objektívekkel amelyek darabja többe kerül mint sok amatőr komplett felszerelése.
Sokszor ámulok a NG egy, egy fotóján, de belegondolok, hogy a magazinban megjelenő fotó elkészítése többe kerül mint az egész évi fotós tevékenységem.
A konklúzió. Nagyon sok amatőr képet azért szeretek, mert tudom, hogy a körülmények sokkal szerényebbek, de a készítője a lelkét adta bele.
(Az állatkerti fotókat és az állatkerteket sem kedvelem. :-(( )
ja igen az 2010 es
az az a kepe ahol a hangyak vannak?
Nem bizony, nem is Bencéről írtam, keményen megdolgozott azért, amit tett és azért a pénzért, amit így mellékesen megkeres.
Azokról van szó, akik egy délelőtti bérbevétel után mennek haza nagy büszkén: milyen jó fotókat csináltam :)) Közben minden elő van készítve :)
Láttátok azt a fotóját egyébként, amelyikkel megnyerte az Év természetfotósa 2013-at? Elképesztő, hihetetlen, fantasztikus, nem is keresek rá több szót...
Bence megint más kategória.. így van. Épp ezért nem a legjobb összehasonlítási alap.
Tudom, hogy hosszú lett, de érdemes elolvasni! Mert a lényeg, hogy én még így is csinálom, ennyi szopás, kínszenvedés mellett!
Leegyszerűsítve.. annyi a dolga a point&click fotósoknak, hogy kimennek és nyomják az a kiba**tt gombot!